Kezdetek

Örményországot a hagyományok szerint Szent Bertalan és Szent Tádé apostolok térítették meg. Miután államvallás lett Örményországban a kereszténység i.sz. 301-305-ben, Világosító Szent Gergely lett az első katolikosz. Az örmény apostoli egyházat gregorián, vagy ortodox örmény egyháznak is nevezik.

A térítések eleinte görög és szír nyelven történtek. Az örmény ábécé megalkotása után (405, Meszrop Mastoc) megkezdődött a Biblia örmény nyelvre történő átültetése.

451-ben, a khalkedóni zsinaton az örmények nem tudtak jelen lenni, mert az avarajri csatában védték keresztény hazájukat a perzsa mazdeizmus ellen. Ennek következtében a zsinaton történtekről csak hírből értesültek (a zsinat elítélte a monofizitizmusnak (= egy természetű) nevezett tanítást, amely Krisztusban csak az isteni természetet fogadja el, az emberit nem). Egy félreértés miatt elutasították a zsinat határozatát, úgy vélvén, hogy az visszaállítja a 431-ben elutasított nesztoriánus tanítást. Az 505-ös I. és az 555-ös II. dvini zsinat elutasította a khalkedóni zsinatot, innentől fogva az örmény egyház nem része az egyetemes és igazhitű egyháznak. A Rómától való elválás folytán autokefál (saját egyházfőjű) egyházzá vált Örmény Apostoli Egyház néven, egyházfője a katolikosz. Minden örmények katolikosza Szent Ecsmiadzinban székel. Az Örmény Apostoli Egyház híveinek száma kb. 7 millió.

Örmény Katolikus Egyház

A keresztes háborúk idején létrejött a teljes közösség Rómával, ezt azonban az északi országrész püspökei nem ismerték el. A katolikus missziók tevékenysége nyomán a katolikus egyház továbbra is erős maradt az örmények körében. Végül 1742-ben létrejött az Örmény Katolikus Patriarkátus, amelynek első elöljárója Apraham Ardzivjan az I. Péter nevet vette fel. Ettől fogva az örmény katolikus pátriárkák mindig a Péter nevet választják a Rómához való tartozás jeléül.

A Vatikánban az örmény katolikusok ügyeit a Keleti Kongregációban intézik.

Az Erdélybe 1672-ig betelepült örmények Verzár Oxendiusz püspök missziója nyomán 1692-ben katolizáltak. 6 örmény katolikus plébánia jött létre: Erdélyben Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Csikszépvíz, Délvidéken Újvidék (1963-ban lebontották), valamint 1922-ben Budapesten különböző ideiglenes helyszíneken, végülis 1975 óta Budapest XI. Orlay u. 6. szám alatt működik. Erdélyben és Magyarországon a magyarörmények örmény szertartású római katolikusok. Az Örmény Katolikus Egyház híveinek száma világszerte kb. 400 ezer.

Jelentős szerepet tölt be a Mechitar apát (1676-1741) által alapított katolikus szerzetesrend, a Mechitarista Rend (1701), különösen az örmény diaszpóra örmény katolikus lelki gondozásában. Velencében a Szent Lázár szigetén (San Lazzaro) van az anyakolostor, ahová a Bécsben található kolostor is tartozik. Múzeumaik és könyvtáraik felbecsülhetetlen értékeket őriznek, kódexeket, ősnyomtatványokat, muzeális értékeket az örmény egyházi- és világi művészetek minden ágából.

A történelmi örmény egyházakhoz tartozik még az Örmény Evangélikus Egyház (kb. 100 ezer fő) és az Örmény Baptista Egyház (kb. 2 ezer fő).

1996-ban II. János Pál pápa és I. Garegin, az Örmény Apostoli Egyház vezetője közös nyilatkozatot írtak alá a két egyház hitének alapvető azonosságáról (Krisztus isteni és emberi volta egyszerre).

Az Örmény Apostoli Egyház és az Örmény Katolikus Egyház liturgiája írott formában szinte szóról szóra megegyezik, csupán az elhangzott forma különbözik: a két egyház eltérő módon rövidíti a kb. háromórás liturgiát.

Az örmény liturgia

Az örmény egyház szertartásai hasonlóak a római rítus szertartásaihoz:

• Örmény neve Szurp Badarak, jelentése Szent Áldozat.
• Szentségek. Az örmény rítus ugyanazt a hét szentséget ismeri, mint a katolikus, noha tartalmuk különbözhet.
• Nagyheti szertartások.
• Halotti liturgia.
• Egyéb ünnepi szertartások.

Az örmény liturgia kórus nélkül nemigen végezhető. A saragánok (örmény egyházi ének) teszik igazán varázslatossá az örmény szentmiséket.