Ávedik Lukács: Az örmények honfiusitása (tanulmány)
Az 1791-iki országgyűlés földeríté az örmény népnek „arany napját”, mert ez hozta meg biztonságának örömét.
Örménymagyarok, akik hatottak, alkottak, gyarapítottak, hogy a haza fényre derüljön, s kincses legyen, Konferencia, Kolozsvár-Szamosújvár, 2001. szeptember 14-16. (Szerkesztette: Issekutz Sarolta)
A IV. jubileumi konferencia, amely Kolozsvárott és Szamosújvárott zajlott dús programjaival sok-sok érdeklődőt vonzott Erdély különböző vidékeiről, Magyarország különböző tájairól a rendezvények helyszíneire.
A 300 éves örmény szertartású római katolikus egyház és közösségei Magyarhonban régen és ma, Konferencia, Budapest 2000 szeptember 29-október 01. (Szerkesztette: Issekutz Sarolta)
Harmadik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület az örménykatolikus egyházról, a magyarörmény civil szervezeteiről, közösségi életéről, múltjáról, jelenéről és jövőjéről a konferenciát 2000 őszén, amelynek anyagát tartalmazza ez a könyv.
Szongott Kristóf: A magyarhoni örmény családok GENEALOGIÁJA tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymológiai értemére
Szongott Kristófnak ez a könyve a magyarörmények legfontosabb alap műve,” névbibliája”, amely kapcsot képez az eredeti örmény és magyarrá változtatott nevek között, valamint itt van leírva a „magyarörmény nemzetség”.