Bányai Elemér (1875-1915)
Bányai Elemért tekinti a magyar-örmény irodalmi köztudat az igazi és jellegzetes örmény írónak, aki a régi idők és modern kor határán élt, gyermekként még személyesen megtapasztalhatta magát a valódi, hagyomány vezérelte örmény életet.
Czárán Gyula (1847. augusztus 23. – 1906. január 6.)
Czárán Gyula, vagy Seprősi Czárán Gyula (Seprős, 1847. augusztus 23. – Menyháza, 1906. január 6.) az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt, akit „a magyar turizmus atyja” néven is emlegetnek.
Szongott Kristóf (1843-1907)
Szongott Kristóf ízlelte a bölcsek tudományát, átérezte a nagyok igazságát s imádkozott a jókkal együtt. így az ö élete logikusan folyt le.
Budapest, 1907. febr. 21.
Dr. Gopcsa László
Avedik Lukács: Szabad királyi Erzsébetváros monográfiája (Szerkesztette, utóhang: Issekutz Sarolta)
“Kristály forrásból, tiszta lelki örömmel kezdtem munkámhoz s érzem, hogy hálás feladatot teljesítettem, mert szép múltja van a régi Ebesfalva és a mostani Erzsébetvárosnak.” (Avedik Lukács, főesperes, erzsébetvárosi plébános)
Örménymagyarok, akik hatottak, alkottak, gyarapítottak, hogy a haza fényre derüljön, s kincses legyen, Konferencia, Kolozsvár-Szamosújvár, 2001. szeptember 14-16. (Szerkesztette: Issekutz Sarolta)
A IV. jubileumi konferencia, amely Kolozsvárott és Szamosújvárott zajlott dús programjaival sok-sok érdeklődőt vonzott Erdély különböző vidékeiről, Magyarország különböző tájairól a rendezvények helyszíneire.