Garda Dezső: A gyergyószentmiklósi örményekről a letelepedéstől a 19. század közepéig (előadás)
A gyergyószentmiklósi örményeknek 1669-1672 közötti, majd a későbbi időszakban meghatározó szerepük volt a többi örmény település létrejöttének előkészítésében. Az örmény családok első nagyobb csoportja 1637-ben lelt végleges otthonra a településen.
Nyéki Tamás – Tóth K. József: Az 1848-1849-es események magyarörmény szereplői (tanulmány)
A II. kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat Emlékezzünk 1848/49 örmény hőseire! című pályázatának díjazott tanulmánya. A 150 évvel ezelőtti események a hazai örménység és magyarság együttes cselekvésének szép példáit mutatják.
Ávedik Lukács: Az örmények honfiusitása (tanulmány)
Az 1791-iki országgyűlés földeríté az örmény népnek „arany napját”, mert ez hozta meg biztonságának örömét.
Kiss Ernő (1799. június 13. – 1849. október 6.)
Eleméri és ittebei Kiss Ernő (Temesvár, 1799. június 13. – Arad, 1849. október 6.) honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike. …
Kiss Ernő halálos ítéletét kötél általi halálról golyó általi halálra módosították, mert császári csapatok ellen harcoló csapatokat nem vezényelt.
Czárán Gyula (1847. augusztus 23. – 1906. január 6.)
Czárán Gyula, vagy Seprősi Czárán Gyula (Seprős, 1847. augusztus 23. – Menyháza, 1906. január 6.) az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt, akit „a magyar turizmus atyja” néven is emlegetnek.
