Csiky Gergely (1842-1891)

Örmény gyökerek megnevezése: Csíky Gergely örmény Vartan Csikijáncz - csíkmegyei (Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája, 99 old.; Távol az Araráttól…A magyarörmény irodalom, szerkesztette Alexa Károly, Erdélyi Örmény Múzeum 20., Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Bp. 2014, 114. old.); Magyarörmény életrajzi lexikon I. kötet 74. old. – Szerkesztő: Fancsali János, Magyar-Örmény Könyvtár 18.)

Csiky Gergely rövid élete nem nélkülözte a drámai, életmód és életforma váltó fordulatokat. Arad mellett született, apja orvos volt, ő a papi hívatást választotta. Felszentelése után Bécsben tanul tovább, majd gimnáziumi tanár lesz Temesvárott, Dél-Magyarország egyik legjobban prosperáló, leghatározottabban polgárosuló városában, ahol a magyar, német, szerb, zsidó népesség jelentős kultúrát tudott teremteni. Alakuló egyházi karrierje mellett egyre nagyobb sikereket arat színműveivel, akadémiai jutalmat kap, pályázatokat nyer, színre kerülő darabjai mind nagyobb visszhangot keltenek. Öt hónapig Párizsban él, szinte minden estéjét színházban tölti. Hazatérve tagjává választja a Kisfaludy Társaság meg az Akadémia, viharos körülmények között hagyja ott papi hívatását és megnősül. Ezekben az években – 1880-81- írja meg máig legjobbnak tartott és máig gyakran színpadra kerülő darabjait, a Proletárokat és a Cífra nyomorúságot. Munkatempója és munkabírása elképesztő, még életében tizennyolc kötetben jelentetik meg drámáit, ám ha minden munkáját összegyűjtenék, azok talán száz kötetet is kitennének. Sorra írja a színműveket – Cecil házassága, Buborékok, A Somfay-család, Bozóti Mártha, Nagymama – zömmel társadalmi célzatú vígjátékait, amelyek egyszerre folytatói a Szigligeti-féle magyar hagyománynak és rokonai a korabeli francia „középfajú” műveknek, olykor az újromantikus dráma és a naturalista tézisdráma dramaturgiájára is építve; több tucat színházi művet fordít, de nagyobb szakmunkákat is pl. Taine: Az angol irodalom története), regényeket ír és novelláskönyveket ad ki, színházi dramaturg, tankönyv szerző stb. A munka ölte meg – vélik kortársai. Drámái népszerűségének titka alighanem azok „társalgó” jellege, élénk dramaturgiája, ám mindenek előtt az író kritikus, de megengedő liberalizmusa, amellyel a társadalmi és közéleti visszásságokat bemutatja, jól érzékelve, hogy milyen nagy történelmi változásokat kell kezelnie a politikának és a sajtónak. Pl. az ún. „dzsentri-kérdésként” leképeződő polgárosodási konfliktusokat. Két emlékezetes regénye a kilencvenes évek elején megjelenő Az Atlasz-család és a Sisyphus munkája is ebben a témakörben mozog – rokonságban Mikszáthtal és némely tekintetben Móricz előfutáraként. Mikszáth egyébként többször írt róla és beválogatta Az Atlasz-családot a Magyar Remekírók Képes Kiadása sorozatába. Első jelentős kritikusa maga Gyulai Pál volt. Vígjátékainak hatása tetten érhető a későbbiekben is,  Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, sőt Molnár Ferenc színpadi munkáinak bizonyos szerkezeti és cselekményalakító módszereiben. Örmény származását a kortársak számon tartották: az Arménia több cikket szán neki, sőt könyv is jelenik meg családja eredetéről (Éble Gábor: A szamosújvári Verzár-család, 1915.)

(A.K.)

Csiky Gergely: Az öreg táncmester

TRAGIKOMÉDIA.

KIADJA WEISSMANN és Társa, Budapest, 1888