Szongott Kristóf: A magyarhoni örmény családok GENEALOGIÁJA tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymológiai értemére

Szerző / szerkesztő: Szongott Kristóf
Megjelenés: Eredeti kiadás: Szamosújvár, Todorán Endre „AURORA” könyvnyomdája, 1898.
Kiegészítő információk: Reprint kiadás: (226 p.)
ISBN / ISSN:
Letölthető anyagok: MOT_B005_DSZ_AMagyarhoniOrmenyCsaladokGenealogiaja

Szongott érdeme az, hogy anyakönyvi-levéltári forrásokra támaszkodva alkotott meg egy teljes névtárat, s felfedezte az örmény családnevek és a földrajzi útvonal, a nevek és az asszimiláció kapcsolatát. Bár könyve a nagyközönség számára készült, mégis igényesség , tudományos felkészültség és alaposság jellemzi. Etimológiai magyarázatai az esetleges téves következtetéseket leszámítva – helytállóak.

Szongott maga is jól látta azt, hogy az asszimilációs folyamat lezárulása előtt, utolsó pillanatban végzi el az utókor számára oly fontos adatgyűjtő -feldolgozó munkát. „Ha én meg nem írom e szükséges munkát, az utónemzedék – merem állitani – aligha megírhatja , mert nem lesz abban a kedvező helyzetben Könyvét a hazai örmény családok könyvespolcaira szánta, s szándéka nem a puszta ismeretterjesztés, hanem az örmény nemzeti érzés, az összetartozás tudatának felkeltése, erősítése volt.

Szongott Genealógiája ma sem vesztette el aktualitását. Napjainkban a magyarországi örmény családok nemzeti identitástudata legtöbbször származástudatra korlátozódik, a gyökerek, a történelem, a kultúra, s az összetartozás szimbólumai – a családnevek – ismerete híján. Ugyanakkor egy megélénkült érdeklődésnek, az örmény nemzeti múlt, a kultúra sajátos megismerési vágyának lehetünk tanúi. Ezért reméljük, hogy Szongott könyve száz év múltán is jó szolgálatot tesz a hazai örmény családoknak.

Dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska

Részlet az Előszóból

Ezen fontos tárgygyal előttem még senki sem foglalkozott. 1884-ben „A hazai örmények vezeték- és keresztnevei czím alatt adtam ugyan egy hiányos kis munkát közre; de azzal a magam elébe tűzött nemes czélt csak részben érhettem el. A rövid fél-esztendő, mit annak megírására fordíthattam, még a rendelkezésem alatt álló anyag összegyűjtésére sem volt elégséges. De munkámmal, mint programm-értekezéssel a határidőre el kellett készülnöm. Öt hónapot az anyag-gyűjtés vett igénybe; azért a munka megírására és a nevek értelmezésére csak harmincz nap maradt… Uttalan téren jártam, hol lépten-nyomon nehéz, sőt néha leküzdhetlen akadályokkal találkoztam. Ezen akadályokat ilyen rövid a szükséges köteteket átlapoztam. -Bő jegyzeteimet kiegészítettem azon nélkülözhetetlen adatokkal, melyeket Szamosújvár város becses levéltárában találtam. Akárhány nevet csak ezen gazdag levéltár, melynek több millióra menő iratdarabjait mind elolvastam, nyújtotta adatai segítségével értelmezhettem – helyesen.

Kivettem a szamosújvári kereskedő-társaság és tímár- társulat levéltáraiból az utolsó poros aktát is. Felhasználtam magán jegyzeteimet, sőt megkérdeztem legöregebb polgártársaimat is, hogy erre vagy arra a gúnynév jelentésére nézve mit mond a hagyomány. Szóval igyekeztem az ide vágó anyagot mind összegyűjteni. Nem hiányzik munkámból még 5-10 családnév sem; azért szerénytelenség nélkül elmondhatom, hogy e „Genealógia” a magyarhoni örmény családnevek teljes gyűjteményét foglalja magában. A gúnynevek közül csak azokat vettem fel e műbe, melyekre írott adatot kaptam.

Munkám nem „bővített, javított” kiadása annak a műnek, mit 1884-ben Írtam; e „Genealógia teljesen önálló mű. Ebben megmondom, hogy mi a jelentése minden egyes családnévnek, mely nyelv körébe tartozik a szó és minő átalakulást szenvedett. Munkám forrásmunka; azért a mit állítok, azt a mellékelt pontos idézettel azonnal be is bizonyítom. Nemcsak hivatkozom a forrásra, hanem adom a lap- és tételszámot is.

Nem a nyelvészek, hanem az olvasóközönség számára irtani; azért kerültem a száraz nyelvészeti meghatározásokat és az egyes nyelvtanokból csak annyit adtam, mennyi a tárgy megértéséhez elkerülhetetlenül szükséges. És ez a kevés, de elegendő nyelvészet is egyszerű, érthető módon tárgyalja a nehány kimaradhatlan grammatikai szabályt. …