Zsigmond Benedek: Örmény rítus és örmény mise (előadás)

Tanulmányok, előadások

Szerző / szerkesztő: Zsigmond Benedek
Megjelenés: Elhangzott Budapesten az Orlay utcai Örmény Katolikus templomban 2007 szeptember 22-én.
Kiegészítő információk: Megjelent az Erdélyi Örmény Gyökerek Füzetek 2007. évi 129. és 129. számában.
ISBN / ISSN:


Történelmi gyökerek

Először történelmi szempontból szeretném megközelíteni ezt a kérdést. Beszélünk Római Katolikus, Görög Katolikus, Örmény Katolikus Egyházról, továbbá ortodox egyházakról, keleti ortodox egyházakról és sorolhatnám tovább. Jézus Krisztus egyetlen egyházat alapított. Vajon miért van ennyi egyház?

Ennek elsősorban történelmi okai vannak. Jézus Krisztus a Római Birodalom területén belül tevékenykedett. Az apostolok is főleg itt és a szomszéd államokban térítettek. A kereszténység éppen a Római Birodalom fejlett infrastruktúrájának és a keleti országokba vivő, már bejáratott kereskedelmi utaknak köszönhetően gyorsan elterjedt viszonylag nagy területen. Ez a terület azonban korántsem volt egységes.

A latin nyelvet a Birodalomnak csak a nyugati felében beszélték. A keleti részen a görögöt használták. A Birodalom szélén levő tartományokban és az azon kívül fekvő országokban már az ókor végén törekedtek az önálló irodalmi nyelv megteremtésére.

Jézus az evangélium hirdetésekor egy arámi nyelvváltozatot használt. Mivel a Földközi­tenger mellékén a görög volt a legáltalánosabban elterjedt nyelv, a kereszténység nyelve az I. században a görög lett. Ezt azonban nagyon hamar felváltotta a soknyelvűség: nyugaton a II. században megjelentek a Biblia első latin fordításai, ugyanekkor már szírül is olvasható volt egy evangélium-kivonat, majd jöttek a kopt, örmény, grúz és más keresztény irodalmi nyelvek.

A Nyugat-Római Birodalomban latinul, a Kelet-Római Birodalomban görögül, Egyiptomban koptul, Szíriában és Mezopotámiában szírül, Örményországban örményül végezték a liturgiát.

A nyelvi különbségen túl hatalmi harcok is szerepet játszottak: a Római Birodalom kettéválása, Konstantinápoly megerősödése játszott szerepet a katolikus és ortodox közösség szétválásában. A Konstantinápoly erősödését rossz szemmel néző keleti közösségek ugyancsak vetélkedés miatt szakadtak el még az ötödik században. Az ürügyet teológiai jellegű viták szolgáltatták, amelyek pedig a teológiai iskolák presztízsharcai voltak.

A végeredmény tehát a következő: a Nyugat-Római Birodalom utódállamainak és az ahhoz közel eső országoknak az egyháza a Római Katolikus Egyház lett, míg a Kelet-Római, később Bizánci Birodalom egyháza a Konstantinápolyi Ortodox Egyház. Ez utóbbihoz csatlakoztak később az ortodox térítések révén létrejött további ortodox egyházak, a szláv, grúz és egyéb nyelvű ortodox egyházak. A kopt, az örmény és bizonyos szír egyházak külön csoportot, az ún. keleti ortodox egyházak csoportját alkotják.

Összefoglalva: gyakorlatilag nyelvi és területi alapon, az ókori hatalmi viszonyoknak megfelelően létrejöttek a római, az ortodox (bizánci), a kopt, az örmény és más egyházak.

Az örmény katolikus, a görög katolikus egyház azt jelenti, hogy az örmény, illetve bizánci püspökök egy része elismeri a római pápa fennhatóságát. Az Örmény Katolikus Egyház és a különböző országok Görög Katolikus Egyházai fölött a római pápa gyakorolja a joghatóságot.

Partnereink és támogatóink

 

KONTAKT
Erdélyi Örmény Kulturális Egyesület
Iroda: 1015 Budapest, Donáti u. 7/a
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 70.
Telefon / Fax: 36/1/201-1011
magyar.ormeny@t-online.hu

Amennyiben kérdése lenne az itt olvasott tartalmakkal kapcsolatban, vagy információi vannak örmény vonatkozású történelmi vagy kulturális tényekről, kérjük írjon nekünk e-mailben a magyar.ormeny@t-online.hu címre. Köszönjük!

Copyright @ Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület 2018 Minden jog védve!