Szabó Krisztián: Bevezetés az erdélyi örmény városok történetébe

Szerző / szerkesztő: Szabó Krisztián
Megjelenés:
Kiegészítő információk: dolgozat
ISBN / ISSN:

Az örmények a 17. században tömegesen települtek le I. Apafi Mihály által kormányzott Erdélyben. Ez a folyamat nem köthető konkrét dátumhoz, de előbb 1654-ben jelentek meg a fejedelemség területén és ekkor Gyergyó északi részén telepedtek le, majd egy jelentősen nagyobb csoport 1672 körül érkezett meg, akik a Moldvai Fejedelemségből több okból kifolyólag kényszerültek távozásra.

Az Ebesfalván, későbbi Erzsébetváros, és Gyergyószentmiklóson letelepült családok kapcsolataikat kihasználva fontos szerepet töltöttek be a Moldvai Fejedelemséggel fenntartott kereskedelemben Erdély keleti határának közelsége miatt. 1808-ban Erzsébetvárosban és Szamosújváron a lakosok nagyobb része nem földműveléssel foglalkozott, hanem kereskedők és iparosok voltak. Az iparosok közt voltak tímárok, marhatenyésztők, állattenyésztők és tőkés polgárok. Erzsébetváros a szász városok mellett rendelkezett a legnagyobb tranzitkereskedelmi bevétellel.

Az erdélyi örményeket a 18. századtól két csoportra lehet bontani lakóhelyük szerint. Akik Csíkszépvízen és Gyergyószentmiklóson telepedtek le, azoknak nem sikerült függetleníteni magukat a helyiektől, jelen esetben a székelyektől. A másik csoportba, azok tartoznak, akik önállóságot tudtak kiharcolni. Ilyen városok voltak Szamosújvár és Erzsébetváros, ahol megépültek a legnagyobb és igen díszes örmény katolikus templomok a 18. században.

Az örmények számára a kereskedelmi lehetőségek mellett rendkívül fontos volt a Mechitarista Rend, ami nemcsak a hívek lelki üdvével foglalkozott, hanem hozzájárult az örmény nemzeti identitás megalkotásához és ápolásához is.