Vákár Zsanett: A 19. századi örmény kultúra az Armenia folyóiratban

Szerző / szerkesztő: Vákár Zsanett
Megjelenés: ME.dok, 2020
Kiegészítő információk: A Me.dok a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató intézet médiatudományi folyóirata, https://www.medok.ro/hu/publication/medok-2020-1
ISBN / ISSN:

Az Armenia folyóirat és jelentősége:
E sajtótermék egy magyarországi örmény időszaki kiadvány. „Az Armenia a kolónia társadalmi és kulturális felvirágzása idején jelent meg, gyakorlatilag maga is a felébredt nemzeti öntudat egyik megjelenési formája volt.” (Anahit 1996: 12) A maga nemében egyedülálló vállalkozás volt: a tájékoztatáson és az információszolgáltatáson túlmenően egy nemzet értékeinek, értékrendszerének írott gyűjteményeként szolgált, kultúrájának és történelmének egyfajta szöveggyűjteménye volt. A legelső száma 1887. január elsején jelent meg az Aurora nyomda gondozásában Szamosújvárott. A kiadók és egyben a felelős szerkesztők is Szongott Kristóf gimnáziumi tanár és Govrik J. Gergely mechitárista atya voltak, és főként Szongott körül már a folyóirat első évében széles magyarörmény értelmiségi kör alakult ki.
     Elsődleges céljuk a régi örmény kultúra maradványainak felkutatása és tudományos értékesítése. „…A magyar olvasó közönség előtt az örmény kultúra vívmányait lehetőleg minden ágában bemutatni czélul tűzi, s mely mintegy összekötő kapcsot képezvén a magyar és örmény irodalom között, méltán hézagpótló vállalatul jelentkezik.” (Govrik–Szongott 1887: 1) Mint tudományos kiadvány, a fő érdeklődési pontja az örménységkutatás volt. Legegyszerűbben négy fő szempont figyelembevételével kategorizálhatóak a cikkek: „(…) a magyar-örmények jelene és történelme, és az örményországi örmények jelene és történelme”. (Polyák 2018)

…

Az Armenia„… irigylésre méltó népszerűségre tett szert. Csak Magyarországon 85 településen terjesztették, kapcsolatot tartott a külföldi örményekkel, több mint 150 munkatársa és levelezője volt”. (Anahit 1996: 18) Az 1900-as évektől viszont már nehezebben sikerült tartania ugyanazt a színvonalat, amellyel indult, Szongott 1907-beni halálával pedig meg is szűnt. Amíg viszont megjelent, az örmény kolónia szellemi koordinátorának szerepét töltötte be, sokkal több volt puszta újságnál. A szellemi újjászületésnek és a nemzeti öntudat felébredésének végterméke volt. Igényes nyelvezettel, gondosan és odafigyeléssel megírt cikkekkel, értékes írásokkal széles körű témaválasztásban.

…

Bár az Armenia húsz éven át való megjelenése bőven szolgáltatna elemzésre való cikkmennyiséget, túlságosan tág merítés és nagy vállalkozás lenne az ez alatt az évek alatt megjelent „1829 cikk, 2090 közlemény és 396 illusztráció” (Tóth 2018) teljes egészét vizsgálnom. Ezért szükséges volt a szűkítés a mintavétel során. Meggyőződésem, hogy a megjelenésétől kezdődő első két év (1887-es és 1888) során megjelent lapszámok reprezentatív mintaként szolgálnak.

…

Az Armenia olyan formán töltötte be a közösség szellemi koordinátorának szerepét, hogy a múltat a jelenbe emelve erősítette a nemzeti öntudatot. A magyar–örmény kettős identitás egyszerre engedte meg ugyanis, hogy a dicső és verejtékes múlt történéseit felelevenítsék, emellett pedig azt is, hogy a magyarokhoz kötődjenek. Igényes szóhasználat, változatos témák, sokszínű elbeszélésmód, gondosan megszerkesztett szövegek és tudományosan kellőképpen alátámasztott érvelések jellemzik.

A cikk témáját adó Armenia folyóirat összes száma elérhető itt: https://epa.oszk.hu/04600/04634