Garda Dezső: A gyergyószentmiklósi örményekről a letelepedéstől a 19. század közepéig (előadás)

Szerző / szerkesztő: Dr. Garda Dezső
Megjelenés: Elhangzott 2010. május 6-án Gyergyószentmiklóson.
Kiegészítő információk: Megjelent: A gyergyószentmiklósi örmények és az erdélyi magyar-örmény identitástudat című tanulmánykötetben, Csikszereda, Státus Kiadó, 2014
ISBN / ISSN: ISBN: 978-606-661-019-3

Miért törekedtünk a gyergyószentmiklósi örménység rövid történetének a 19. század közepéig
való bemutatására?
Szükségesnek tartottuk érzékeltetni a gyergyói örmény közösség meghatározó szerepét az örménység erdélyi letelepedésében. Ünnepi alkalmakkor, de néha szakmunkákban is, az örménység gyergyószentmiklósi letelepedését 1672-re teszik, holott okleveles bizonyítékaink vannak az 1637-es évi otthonalapításra vonatkozóan. Ha Gyergyószentmiklóson a 17. század második felében nem lakott volna nagyszámú örmény népesség, akkor a Moldvában nehéz körülmények közé jutott örménység egy része nem keresett volna menedéket Gyergyószentmiklóson. Ha a Békény menti településen eltöltött kéthárom év alatt a moldvai menekültek nem tapasztalták volna az itt élő örménység megélhetést és fejlődést biztosító életkeretét, akkor 1672-ben, majd 1680-ban nem kértek volna kiváltságlevelet I. Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől. A gyergyószentmiklósi örményeknek tehát 1669-1672 közötti, majd a későbbi időszakban meghatározó szerepük volt a többi örmény település létrejöttének előkészítésében.
Oxendio Virziresco – a História Domusban: Oxendius Verzerescu – gyergyószentmiklósi kötődését általában elhallgatják az armenológusok. Az a tény, hogy itt töltötte ifjú éveinek egy részét, majd itt érte el hittérítői sikereinek nagy részét, ami után megvalósíthatta a római katolikus anyaszentegyházzal való egyesülést, főleg a gyergyószentmiklósiak támogatásának köszönhető. A Gyergyószentmiklósra letelepedett örménység az általunk tanulmányozott időszakban az ún. örmény tízesben területi autonómiával rendelkezett. Az örmény kompániának külön bírója és esküdtjei voltak, ami azt is jelentette, hogy a székelyek nem szólhattak bele az örmény közösség életébe. Az 1796-ban létrejött Kereskedelmi Törvényszék az örmény önkormányzatiság magasabb szintjét jelentette.