Kacsóh Pongrác (1873-1923)

Örmény gyökerek megnevezése: Kacsóh Pongrác (Magyarörmény életrajzi lexikon I. kötet 186. old. – Szerkesztő: Fancsali János, Magyar-Örmény Könyvtár 18.)

Pesten született, majd édesapja áthelyeztetése miatt Kolozsvárra kerül, iskoláit is itt végzi, mint a református líceum növendéke. Középiskolai tanulmányaival párhuzamosan a kolozsvári konzervatóriumban zongorázni és fuvolázni tanul, sőt, a zeneelmélet elemeire maga Farkas Ödön, a konzervatórium igazgatója, az ismert kiváló magyar zeneszerző tanítja. Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Egyetemi tanulmányai után Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Diákjainak egy három felvonásos dalművet (Csipkerózsa, 1904. május vége) szerez, amelynek iskolai bemutatójára elhívja régi barátait is. A látottak alapján ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, melynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. A premieren egy csapásra országos hírű zeneköltővé válik a tanár úr, és neve örökre bekerül a hazai nagyságok panoptikumába. Csak a Király Színházban játsszák 689 előadásban. A “János vitéz” elsöprő sikerét későbbi művei sohasem érik el. Külföldet is járja, és tanulmányozza ott az énekoktatást, hogy aztán hazaérkezve megváltoztassa a magyar énektanítást, de legalábbis változást idézzen elő írásaival, személyes kiállásával. 1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től a székesfőváros zenei szakelőadója, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatója, hosszú ideig a Székesfővárosi Énekkar vezetője, az Országos Dalosszövetség igazgatója, valamint az Országos Zenészszövetség elnöke. Három nappal éli túl az ötvenedik születésnapját. Korai halála kettészeli gyönyörű ívű zenei karrierjét.

(irodalmiradio.hu)

Művei/dalművek:

Csipkerózsa – daljáték – 1904. május vége
János vitéz – daljáték – 1904. november 18. (Király Színház)
Rákóczi – daljáték – 1906. november 21. (Király Színház)
Mary-Anna – operett – 1908.
Pityergő – daljáték – 1914. április 9. (Medgyaszay Kabaré)
Dorottya (posztumusz bemutató: 1929. január 9-én, Szegeden)

Kísérőzenék színpadi művekhez:

Pásztor Árpád: A harang (1907) – dalok
Molnár Ferenc: Liliom (1909) – betétdalok
Molnár Ferenc: A fehér felhő – kísérőzene – 1909, 1916. II. 25. (Nemzeti Színház)
Molnár Ferenc: Aranyásó – kísérőzene – (1918)
Maeterlinck: A kék madár – kísérőzene