P. Kádár Dániel Antal C. M. Vind

Örmény gyökerek megnevezése: Erdélyi örmény család leszármazottja

---

Ani város c. apátja, örmény katolikus lelkész, főegyházmegyei tanácsos.

1916-ban született Erdélyben Désen, örmény családba. A család szerény anyagi körülmények között élt. Innen került a bécsi Mechitarista Rend iskolájába, majd szerzetesi közösségének tagja lett. 1936-ban filológia és teológia tanulmányokat kezdett a bécsi rendházban. 1940. február 11-én szentelték pappá.

Életcélja a missziós tevékenység volt, így került Budapestre is 1941-42-ben, amikor Pungutz Vörtánesz páter teljesített a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészségen szolgálatot (állítólag Isztambulba készült, de a háború megakadályozta elutazását).

Pungutz páter betegeskedése miatt megkérte, hogy segítsen a szolgálat ellátásában, majd vidékre költözésekor átvette a Lelkészség vezetését. 1944-től segédlelkész, majd kinevezett plébános. Később, 1960-ban teológia doktora címet szerez.

A második világháború alatt 1500 főre tehető az általa megmentett zsidó származásúak száma. Látogatta őket a gettóban, a kórházban és börtönökben. Szerzett számukra hamis okmányokat, Raul Wallenberggel sokszor találkozik ügyükben. A megmenekült zsidó származásúak köszönőlevelei a Budapesti Örmény Katolikus Plébánia irattárában 4 nagy albumban megtalálható.

Mindig elutasította, hogy segítségét nyilvánosságra hozzák, magától értetődőnek tekintette, hogy segítsen mindenkin. Természetesen az akkori államhatalomnak, majd a következő évek diktatúrájának nem tetszett tevékenysége, feljelentették, meghurcolták. Kénytelen utcaseprőként, műtősként, majd irodai alkalmazottként keresni megélhetését.

A Semmelweis utcában megszervezte a hazai örménykatolikusok hitéletét, de közösségi életét, kulturális és hagyományőrző együttléteit is. Bármikor, bárki betérhetett oda, akár lelki vigaszért, akár segítségért.

Neki köszönhető, hogy 1957-ben fele részben, majd 1970. október 17-én a másik fele részben a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség megvásárolhatta a Bp. XI. Orlay u. 6. szám alatti ingatlant, amely azóta is tulajdonát képezi.

1958-ban az Örmény Szertartású Római Katolikus Egyházközség újjá alakuló közgyűlésén elhatározzák, hogy megépítik az örmény katolikus kápolnát az Orlay utcában, amelyhez első adományozó P. Kádár Dániel apátplébános úr volt, ugyanis a miskolctapolcai kb. 160-180.000 Ft értékű házas ingatlanának eladási árát ajánlja fel a templom építéséhez.

Gyűjt, kér, spórol, megvonja szinte magától az ételt is, hogy összejöjjön a pénz. A hazai örmény katolikusok igen nagy összegű adományokkal segítik tervét. Erdélyi útjai alkalmával is jelentős támogatásokkal tér haza. Külföldre is elmegy segélyeket, adományokat gyűjteni, amelynek következtében a plébánia 1972-73-ban átköltözhet az Orlay utcába, majd felépül a templom és harangláb. 1975-ben felszentelik a templomot, ahol örmény szertartás szerint magyarul misézik magyarörmény híveinek.

Fáradhatatlanul gyűjti az örmény emlékeket, hogy létrehozza az Örmény Múzeumot a Plébánia keretében. Meggyőzi magyarörmény híveit, hogy családi archívumukat, hagyatékukat adják át a múzeumnak, hogy a múlt emlékei szervezett formában kerüljenek megőrzésre, kutatható anyag maradjon az utókornak, hiszen a nemzeti kultúránk része. Csodálatos múzeumot, levéltárat és könyvtárat hagyott hátra halálakor.

1988. augusztus 14-én halt meg, az Örmény Katolikus Székházunkban. Utolsó percig ellátta szolgálatát. Kívánsága szerint hamvait az Örmény Katolikus Kápolnában helyezték örök nyugalomra.

---

2023. szeptember 24-én Haraga Attila Kálmán előadást tartott KÁDÁR DÁNIEL ANTAL C. M. VIND papi munkásságáról. Az előadás teljes szövege itt olvasható, a képeket kivettük belőle, a képekkel kibővített előadás pdf-ben letölthető a lenti gombra kattintva:

Haraga Attila Kálmán – 2023. szeptember 24. előadás írásos anyaga   

KÁDÁR DÁNIEL ANTAL C. M. VIND papi munkássága

Dés 1916. február 5 – 1988. augusztus. 14 Budapest

Dés 1916. február 5 – 1988. augusztus. 14 Budapest

Ani város címzetes apátja, örmény katolikus lelkész, főegyházmegyei tanácsos, budapesti VILÁGOSÍTÓ SZENT GERGELY személyi plébánia segédlelkésze 1944-46 közt, majd plébánosa 1988-ig. Az Orlay utca 6. szám ingatlan neki köszönhetően lesz az örménykatolikus lelkészség 1957 alsó színt, és 1970-től a teljes épület állandó helyszíne. 1975-ben felszentelik a Fogolykiváltó Boldogasszony kápolnát. Ebben a házban található az általa létrehozott Örmény Múzeum is.

 

Előzmények 1689-ben Lemberben az erdélyi örmények leteszik a katolikus hitvallást, majd ezt 1690-ben Erdélyben megerősítik, létrejön a Katolikus Egyházzal az egység. Róma által kinevezett első (és utolsó) örmény katolikus püspök Verzár Oxendius 1690-1715 idején napjainkig fennálló 4 örmény katolikus egyházközség alakult: Csíkszépvíz (hivatalosan ma már nincs örmény katolikus), Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós, Szamosújvár. Később Újvidék ami mára megszűnt. Rövid ideig Nagyváradon is működött örmény katolikus pap: „.. Szent Brigitta-templomot 1752-ben Forgách Pál püspök renováltatta, majd az 1760-as években az örmény katolikusoknak engedte át. Az örmény pap halála után, 1776-tól üresen állt, mígnem Kollonitz László püspök 1786-ban a rutén görögkatolikusoknak adta át”(Péter I. Zoltán: Az egykori Szent Brigitta templom)

A püspök 1715-ös halála után az örmények nem tudtak megegyezni az új püspök személyében, ezért Mária Terézia idején az erdélyi örmény katolikusok mivel területileg is ott éltek a gyulafehérvári római katolikus püspök fennhatósága alá kerültek. Új plébániák nem jöttek létre, bár Magyarország egész területére átköltöztek a közben örményből magyarörményekké váltak, így a többség római katolikus, görögkatolikus, vagy protestáns felekezetű lett. Kivétel Újvidék, amit a török elnyomás alól elmenekült örmények kérésére a mechitaristák láttak el.

A budapesti lelkészség: 1920 után sok erdélyi magyarörmény katolikus Bp.-en és környékén telepedett le. Önálló saját örménykatolikus egyházközséget szeretnének, ezért először a velencei mechitaristák segítségét kérik, akik segítségével 1922-ben a magyarországi közösség megszervezte a budapesti Örmény Katolikus Egyházközösséget, amelybe rövid időn belül 290 család kérte felvételét. Anyakönyvezés 1923-tól van. a Keleti Egyházak Kongregációja 1926 májusában visszarendelte Velencébe a missziót (a velencei mechitaristák nem tudtak értekezni a magyarörményekkel). Mivel az erdélyiek ragaszkodtak továbbra is egy önálló lelkészséghez, ezért Serédi Jusztinián hercegprímás 1931. január 26-án kelt rendeletével állította fel a budapesti örmény katolikus egyházközséget, amelynek tagjai többé jogilag nem tartoztak a latin vagy a görög rítusú közösséghez, és önkéntes átlépésüket követően adót sem voltak köteles fizetni nekik. Ennek igazolására a budapesti érseki helynök feljogosította az egyházközséget, hogy tagjainak nyomtatott tagsági igazolványt adjon ki. 1934-ben a rend másik ágához tartozó bécsi mechitaristák vették át a magyarországi örmény katolikusok lelkigondozását az esztergomi érsek joghatósága alatt. 1936-ban az erdélyi származású Pungutz Antal alapította meg a mai napig működő Világosító Szent Gergely lelkészséget. A lelkész a kezdeti nehézségekként élte meg, hogy 1935-ben még csak 54 adófizető család tartozott az egyházközséghez, de 1936-ra 130-ra nőtt a szám. Szükségessé vált egy egyházközségi szabályzat, ami minden örmény származású katolikust érintett. 1937-ben jelent meg. Ebből kitűnik, hogy örmény katolikus pap hiányában más szertartású katolikus pap által történt, nem változtatta meg örmény rítushoz tartozását. Az ügyintézés nyelve a magyar, a hívek többsége is már csak ezt a nyelvet beszélte.

Észak-Erdély visszakerülése Magyarországhoz új helyzetet hozott, és az örmény katolikusok kérvényeztek: „Ő szentsége … 1939. év július havában a magyar földből, a csiki magyar örménységből Lengyel Zoltánt nevezte ki és iktatta be apostoli kormányzónak…a trianoni megalázó béklyók … 1940. augusztus 30-iki döntésével, Erdélyről részben lehullottak, és ez a döntés- ..- az egyházak és egyházfők sorsát is ideiglenesen szabályozza.” „A Magyarországon élő örmény szertartású katolikusok nevében az ország területén működő örmény szertartású katolikus egyházközségek vezetői a legmélyebb tisztelettel kérik Nagyméltóságodat, hogy Lengyel Zoltán apostoli kormányzónak a hazai területekre vonatkozó jogállásának megerősítéséhez, és joghatóságának a Magyarország területén élő összes örmény szertartású katolikus hívőkre való kiterjesztéshez…” aláírták a szamosújvári, gyergyószentmiklósi, csikszépvizi, és budapesti egyházközségek plébánosai és egyháztanácsaiknak vezetősége (Az örmény szert. Róm. katolikus egyházközségek emlékirata az Örmény Katolikus Apostoli Kormányzóság helyzetének tárgyában Budapest 1941 márc. 10; Kripinger-nyomda B). Az egységes Kárpát-medencei örmény katolikus vezetésre a remény hamar szétoszlott, 1945 után Észak-Erdély újból Romániához kerül, és mindkét országban ahol nagyobb számban még örménykatolikusok élnek a kommunisták kerülnek hatalomra. Bp-i örmény katolikusokhoz ebben az időszakban érkezik Kádár Dániel Antal magyarörmény mechitarsita pap Bécsből.

 

Élete 1916-ban Désen született, majd Szamosújváron örménykatolikus szertartás szerint keresztelték és bérmálták. Filozófiai és teológiai tanulmányait 1936-ban már mechitarista szerzetesként kezdte meg a bécsi rendházban, ugyanitt 1940. február 11-én szentelték pappá.1944-ben Budapestre kerül. Beválasztják a Szent István Társulat rendes tagjai közé. (Katolikus Szemle 58. (1944) 4. szám / Szemlék / Bírálatok). Pungutz Vrtánesznek, a budapesti lelkészség vezetőjének káplánja lett, az ő halála után vette át tőle a lelkészséget. A második világháború után feljelentették, meghurcolták. A Zenta utcai laktanya pincéjében töltött el nem kevés időt. 1948-1949 tanévben örmény nyelvtanár a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1953-ban Nyergesújfalu plébániatemplomában Bp.-től 65 km-re volt az ünnepi szónok, ahol örmény nyelven is elénekelte az evangéliumot, és bemutatta az örménykatolikus egyházat, és az örmények hűségét Magyarországhoz. (Új ember 1953 okt. 23.) 1960-ban teológiai doktorátust szerzett. 1960. szeptember 11-től 1961. október 18-ig segédmunkásként dolgozhatott csupán, az István Kórházban mint kertész, majd beteghordó. Ekkor kapta a sérvét, amelyet csak hosszas kezeléssel lehetett helyrehozni. 1961–1964. július 16. között a belvárosi Közétkeztetési Vállalatnál dolgozott, az Óbudai Rádiótechnikai Gyár konyháján. Amíg erre kényszerült, dr. Halász György belvárosi plébános intézte az örmény lelkészség hivatalos ügyeit. Később Petul Márton örmény világi pap, a Markó utcai börtön lelkésze vette át az örmények lelki gondozását. Mivel Petul Márton súlyos szívbetegsége miatt nyugdíjazását kérte – később, a székesfehérvári papi otthonban halt meg –, Kádár Dániel ismét megkapta az engedélyt arra, hogy lelkészként dolgozhasson. Többszörösen megfigyelt személyként 1966-ban és 1972-ben mégis engedélyt kapott külföldre utazásához, amiről fent maradtak az AEH hivatalnak írt beszámolói.

Az 1966-os beszámolóban megemlíti, hogy a velencei rendházban, gyógyulás miatt időzött. (Kint maradhatott volna, de szolgálatát itt látta) 1972-ben Örményországba is eljutott és sikerült vendéget is hívnia az Orlay felavatására.

 

Papi munkássága: Kádár Dániel 1946-tól az V. kerületi Teleki Pál utca 8. sz. alatt próbálkozott a lelki élet megszervezésével, ahol 100-120 főt befogadni képes kápolnát rendezett be. 1946 tavaszán az egyházközség azzal a kérelemmel fordult Mindszenty József bíboros, esztergomi érsekhez, hogy a lelkészséget emelje plébániai rangra. 1947-ben Mindszenty József új dekrétummal, personalis és territorialis hatáskörrel újjászervezte az örmény lelkészséget, 1949-től a Semmelweis utca 9. II. emeletén működött egészen 1974-ig. A Semmelweis utca 9. sz. alatt nagyobb lakás két szobáját alakította át örmény katolikus kápolnává, és Fogolykiváltó Boldogasszony elnevezést és búcsúnapot kérte. Ettől kezdve van két búcsúnap egy a plébániáé Világósító Szent Gergely, és egy a kápolnáé Fogolykiváltó Boldogasszony.

„Minden tiltás ellenére ebben a házi kápolnában „szokta tartani »ájtatosságait« Sigmond Strecke Ernô volt hittanár kongreganista leányaival. Egy-egy ilyen összejövetelre 20-30 személy szokott összejönni, az összejöveteleket különböző időpontokban tartják meg. […] Ugyancsak ebben a kápolnában szoktak összejönni volt apácák is, akiknek Papp nevezetű, volt jezsuita szerzetes tart előadásokat. Ennek célja, hogy a nővéreket »megerősítse lelki vonalon. Hogy majd annak idején a rendnek kellő számú és megfelelő lelkületű taggal kezdhessék meg a munkát.« Volt férfi kongreganisták is szoktak a kápolnában összejönni” (Részlet az állambiztonsági iratokból) /Balogh Margit a bp.-i örménykatolikus plébánia/Esztergom-Bp. főegyházmegye honlapja

Fogolykiváltó Boldogasszony B.M.V. de Mercede: Ünneplése a mercedáriusok rendjében kezdődött. 1218. VIII. 1: éjszaka a Bold. Szűz látomásban buzdította Nolascói Szt Pétert fogolykiváltó rend alapítására. E jelenés emlékére – melynek hatására Nolascói Szt Péter és Pennaforti Szt Rajmund megalapította a mercedáriusok fogolykiváltó rendjét ők kezdték ünnepelni, amit mint rendi ünnepet a pápa 1615-ben hagyta jóvá. Spo.-ban és Fro-ban aug. első vasárnapján ülték. Az egész Egyház számára 1696-ban vált kötelezővé, IX. 24-ét jelölték ki napjául. 1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban, a tiszteletének tartalma azonban bővült a szenvedélybetegek, különböző függőségekben szenvedők szabadulásának kérésével. –  /Magyar Katolikus Lexikon

Orlay Kockázatos volt ugyan megvásárolni 1957-ben a Budapest XI. kerület, Orlay utca 6. sz. alatti házas ingatlan fele részét, majd 1971-ben a másik felét is. 1958-ban az Örmény Szertartású Római Katolikus Egyházközség újjá alakuló közgyűlésén elhatározzák, hogy megépítik az örmény katolikus kápolnát az Orlay utcában, amelyhez első adományozó P. Kádár Dániel plébános volt, a miskolctapolcai kb. 160-180 eFt értékű házas ingatlanának eladási árát ajánlja fel a templom építéséhez. Részlet az 1958-as jegyzőkönyvből Vákár Tibor: „T. Örmény Katolikus Egyházközség Képviselőtestülete Budapest V. Semmelweis u. 9. Kápolnánk megvalósítása érdekében mellékelten átnyújtom a Budapest XI. Orlay u. 5. számú telekre vonatkozó 1:200 alaprajzot és a kápolnaszárnyat ábrázoló utcai, valamint udvari távlati képet, 5 drb. Fényképpel.” Kádár Dániel felajánlása: „Egyházi elnök rövid történeti áttekintést ad, mely szerint az Egyházközség hazánkban 1922. évben alakult. Azóta többször felvetődött a kápolna építés terve, s közel 40 év után talán sikerül megvalósítani, hogy az örmény liturgiának szerény hajlék épüljön. Ezt az évet nagyon alkalmasnak tartja, mert a lurdi jelenések 100-ik évfordulójának megünneplésére szenteli az egyház, s az örménységnek mindig patrónusa volt a Boldogságos Szent Szűz./ A XI. ker. Orlay utca 6. szám alatti ingatlan a lelkészség tulajdonát képezi felerészben, a kápolna megvalósítását, illetve építését is odaszánta a lelkészség. A kápolna építés költségeinek túlnyomó részbeni fedezésére egyházi elnök felajánlja Miskolc Tapolca, Kiss József u. 6. szám alatt lévő ingatlanát, illetve nyaralóját, melynek eladási ára cca. 160-180 ezer forint. Ezen összeget a kifizetés után a kápolna javára azonnal bankba helyezi el.”

1975-ben Lékai László esztergomi érsek, mint az illetékes főpásztor felszentelte az új kápolnát, bár az épületben zajlottak még a felújítások. Ugyanez év szeptemberében tartott búcsú ünnepről így számolt be az Újember október 19.-i száma:

A lelki élet zavartalanul folyhat, és a II. Vatikáni Zsinat rendekezéseit is figyelembe véve rendszeresen vannak magyar nyelvű római katolikus szentmisék is magyar népénekekkel, valamint magyar nyelvű örmény liturgiák magyar énekekkel és örmény nyelvű liturgiák (mise). Kádár Dániel egységben élt a Katolikus Egyházzal, annyira, hogy görögkatolikus liturgia (mise) is volt, melyet Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök mutatott be.

1988-as halála törést okozott az egyházközség életében. Bár 1988–1991 közt Mányó József Gregoriusz OMech Vind. bécsi főapát, majd 1991–1992 közt Szekula Ágoston László OMech Vind. magyarörmény szerzetesek látták el a bp.-i egyházközséget, ők még tudtak beszélni a hívekkel és zömében magyarul miséztek, és magyar énekek voltak. 1992 július 13.-i Mányó József bécsi főapát lemondása után az új bécsi mechitarista vezető örmény anyanyelvű papot küldött, aki nem beszélt magyarul, a plébános helyettese majd utóda 2002-től Leszkovszky Pál pedig bár tud magyarul, csak örmény nyelvűeknek kedvez. 1992-től egy belső viszály kezdődik, gyakorlatilag az egyházközség szétmegy. 2007-től a magyarörmény származású Fülöp Ákos római katolikus pap lett kinevezve a bp-i egyházközség élére, de a magyarörmények nem jöttek vissza csak kevesen. Mára a tagok létszáma elenyésző, fiatalság, családosok nincsenek.

 

A jövő örménykatolikus szempontból Magyarországon csekély esély van a megmaradásra, és még Erdélyben is látványos a csökkenés. Számomra is 5 gyerekes nagycsaládosként nagy kihívás átadni az örménykatolikus értékeket. Katolikus vallástanárként utána olvastam, és ismertettem velük az örmény katolikus egyház értékeit. Több könyvet szerkesztek a Kárpát-medencei magyarörmény katolikusok gyűjtő címmel, melyben az örménykatolikus Egyházat liturgiáját, valamint olyan személyeket mutatok be akik magyarörmény katolikusként maradandót alkottak, akár egyházi személyek akár mások. A fiatalok számára van egy-két kezdeményezés, de egyházi téren semmi. Nagyobbik fiam megkérdezte „Mit kezdjek örmény származásommal?” Előadásom végén én is ezen gondolkozom: Hogyan lehet vonzó értékként bemutatni az örmény származást, vagy az örménykatolikusságot” Kádár Dániel összegyűjtötte lelki és fizikai értelemben az örmény katolikusokat és a múzeumhoz tárgyakat ebben a házban. A házat, tárgyakat meg lehet tartani, de mit teszünk a lelkek megtartásáért?