Issekutz Sarolta: II. Örmény Kultúra Hete 2008. 04. 17-25.

Könyvek, folyóiratok

Szerző / szerkesztő: Szerkesztette: dr. Issekutz Sarolta
Megjelenés: Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, 2009
Kiegészítő információk:
ISBN / ISSN: ISSN 1419 1350, ISBN 978-963-87832-2-6
Letölthető anyagok: MOT_B012_DSZ_II_Ormeny_kultura_hete_2008


 
Örmény Kultúra Hete rendezvénysorozatunk az Örmény Genocídium 93. évfordulója köré szerveződött. A szervezők és rendezők célja, hogy bemutassák a hazai történelmi örménység, az erdélyi örmények kulturális identitásőrzését napjainkban.
Egyúttal érzékeltessék, hogy összefogással miként lehet a magunk és a hazai többségi társadalom számára igazán megismerhetővé tenni az örmény kultúra különböző szeletét, annak szépségeit, különösen napjainkban, amikor a nemzeti kisebbségek hagyományőrzésének lehetőségeit pénzügyi vonalon alaposan megnyirbálták. „Értékmentés és értékteremtés” lehet a mottója rendezvénysorozatunknak, amely mindenki számára színes, érdekes programokat kínál.
Rendezvényeink ingyenesen látogathatók, kivéve az április 25-i záró vacsorát, mely részben térítéses.
Április 17.
17 óra Örmény gyökerű képzőművészek tárlata – kiállítás megnyitó.
Kiállító művészek: Bocsák Krisztina, Fábián Gyöngyvér, Gajzágó Donáta,
Gopcsa Paula, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Jankovics Marcell, Losonczi Lilla
A kiállítás május 15-ig látogatható.
A kiállító művészek többsége először vesz részt olyan tárlaton, amely a származás alapján kerül megrendezésre, bár 2000-ben már rendezett az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület ilyen kiállítást más művészekkel. Mindannyiukat jól ismeri a nagyközönség, de örmény gyökereiről nem mindenkit. Büszkék vagyunk rájuk, mint ahogy büszkék vagyunk a múltban élt kiváló művészeinkre is.
18 óra A XX. század első népirtása – dokumentumfotó kiállitás
A hazai történelmi örménységet, az 1672-ben hazánkba betelepült és ma már magyar anyanyelvűvé vált erdélyi örményeket, az un. magyarörményeket a XX. század első népirtása ugyan nem érintette fizikailag, de lelkileg igen, hiszen az őshazában maradt nemzetfeleink elpusztítása az őseink és ősi kultúránk támadásával bennünket is érintett. Ezért is tartjuk fontosnak minden évben, hogy méltóképpen megemlékezzünk a kb. 2,5 millió örmény áldozatra, akik az ősi örmény földön estek áldozatul a török politikai döntésnek, amely az „örmény kérdést” egyszer és mindenkorra megoldani kívánta.
A XX. század első népirtása c. kiállításunk a jereváni Örmény Genocídium Múzeumnak a népirtás 90. évfordulójára készített kiállítási anyaga, amelyet az egyesület adományként kapott a magyarországi bemutatás céljára. A téma sajnos kevéssé ismert a magyar társadalom, de még a politikum számára is. Ezért volt fontos, hogy 2007-ben – az első Örmény Kultúra Hete keretében – Nikoláj Hovhanniszján jereváni történész professzor Az Örmény Genocídium c. művét magyar nyelven is megjelentessük, amelyhez hozzászerkesztettük a kiállítás anyagát is, a szinte felfoghatatlan kegyetlenséggel végrehajtott örmény népirtás hiteles ábrázolásaként. A könyv az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület Kiadó Erdélyi Örmény Múzeum sorozata 10. könyveként látott napvilágot.
A könyvben olvasható függelékként az erdélyi örmény metropolisban, a Szamosújváron megjelent Armenia magyar-örmény időszaki szemle újságcikkei is az örmények elleni pogromokról, népirtásokról (1894,1904), amelyek tudósították a magyarörmény közvéleményt a Törökországi vérengzésekről.
Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület célja az volt, hogy ezen könyvével a magyar társadalom és politikum számára egy több oldalról megvilágított és dokumentált anyagot szolgáltasson a 20. század első nagy népirtásáról, mely méltatlanul elhallgatott mind a mai napig. Szeretnénk elérni, hogy a magyar országgyűlés is elismerné végre a törökországi Örmény Genocídium megtörténtét. Ennek érdekében a könyvet valamennyi országgyűlési képviselőnek és fővárosi önkormányzati képviselőnek 2007-ben eljuttattuk.
Az 1915. április 24֊ei gyásznap köré szervezett programok nemcsak az emlékezést kívánják ébren tartani, hanem bemutatni azt az ősi kultúrát, amely a népirtással egyidejűleg megvalósított örmény kulturális genocídiumnak majdnem áldozatul esett.
Április 18. Örmény filmnap
Hájr Méhr (38’) – rendező: Káli Kinga
Pandzsuni, a jótevő (95’, 1993, örmény nyelv, magyar felirat)
Az Örmény Genocídium (52’ – dokumentumfilm)
Az Erzsébetvárosi örmény katolikus búcsú Erdélyben (37’ – dokumentumfilm)
Április 19. „335 éve Magyarhonban” c. erdélyi örmény közösségek konferenciája
Az 1672-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével Erdélyben letelepült örmény kereskedők és iparosok alapították meg az erdélyi örmény diaszpórát, immár 335 évvel ezelőtt. AXIX. század utolsó évtizedeiben megjelenik az örmény értelmiség s ezzel felgyorsul az erdélyi örmény településekből való kirajzás Erdély nagy városaiba,
Magyarország területére. Ezt a folyamatot felgyorsította a Trianoni békediktátum okozta területvesztés, majd a II. világháború. A szétszakadt családok, közösségek közös munkálkodása, egymást segítése a hazai 1993-as nemzetiségi törvény létrejöttével teremtődött meg. Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület 1997-ben megszervezte az első konferenciát Budapesten, amelyre valamennyi jelentős örmény település képviselőit meghíva együttműködési megállapodást kötött az erdélyi örmény identitásőrzés közös programjának kidolgozására. Azóta immár 6. alkalommal rendezi meg az örmény kolóniák konferenciáját – eddig 3 alkalommal Erdélyben, az Armenia Örménymagyar Baráti Társasággal társrendezőként amelyen megtárgyalják és bemutatják az örmény identitásőrzés helyi alakulását, a szellemi és tárgyi kultúra megmentésének lehetőségeit. A konferenciák előadásaiból konferenciakötetek jelentek meg. Az örmények által alapított városok (Szamosújvár és Erzsébetváros szabad királyi városok), valamint Gyergyószentmiklós és Csíkszépvíz örmény gyökerű lakosainak leszármazottai szervezetekbe tömörülve óvják és védik őseik tárgyi és szellemi örökségét úgy Erdélyben, mint hazánkban.
Április 19. Örmény arcok, örmény szemek – fotó kiállítás
A kiállítás az örmény típusokat mutatja be, összehasonlítva a galíciai, örményországi típusokkal. Az erdélyi örmény gyökerű családok archív fotóiból válogatott családi tablókon kívül megismerhetjük az örmény származású hírességeinket is.
Április 20. Gyászmise
Az Örmény Genocidium áldozataira emlékezik a 93. évfordulón felhangzó gyászmise, melyen közreműködik a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Kórus.
Az Örmény Katolikus Templom es Plébánia építésének dokumentumai – kiállításmegnyitó.
1998 augusztusában hunyt el Kádár Dániel apátplébános, akinek nevéhez fűződik a Budapesti Örmény Katolikus Plébánia és templom Budapest XI., Orlay u. 6. szám alatti megvalósulása. Emlékére, valamint a plébánia és templom építésére emlékezve nyílik meg a dokumentum-kiállítás a templom előcsarnokában.
Április 21. Kódex kiállítás
Szent Meszrop Mastoc 404-406 között megalkotta a 36 fonémából álló örmény ÁBC-t, amellyel megindul az írásbeliség Örményországban, s a kódexirodalom kialakulása. Kb. 2500 kódexmásoló és festő műhely – sok közülük művészeti akadémiaként működve – alakul szerte Nagy-Örményországban, amelyek alkotásai megtalálhatók a világ nagy kódexgyűjteményeiben. A legtöbb példánnyal a jereváni Matenadaran kéziratgyűjtemény büszkélkedhet. A kódexművészet fénykora a XIII-XIV. századra tehető. Ezek közül a kiállítás kifejezetten a húsvéti és pünkösdi ünnepkört ábrázoló örmény miniatúrákat mutatja be.
Április 22. Nelli Shahnazaryan: Keresztút (monodráma) (Teréz ֊ Várady Mária)
Április 23.
Alex Száva: O, barátom – Ov paregam erdélyi örmény népdalok hangversenye.
Először hallhat a magyar közönség erdélyi örmény népzenét és vásárolhat lemezt, amelynek létrejöttében nagy szerepe volt az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületnek és a kiadás támogatóinak:
Kobzos Kiss Tamás előadóművésznek és Novák Ferenc koreográfusnak, valamint a Selyemút Nyelviskolának.
A zenei estet versek és egy erdélyi örmény szerző, Beder Tibor: Megidézett múlt c. könyvének bemutatója is fűszerezi.
Április 24. Koszorúzás a pesti Duna-parton
Az Örmény Genocídium – emlékest, filmvetítés Franz Werfel: A Musza Dagh negyven napja (143’) amerikai filmdráma, 1982 (magyar felirat)
Április 25. Örmény Látó – irodalmi est
A Látó szépirodalmi folyóirat (Marosvásárhely) szerkesztői és szerzői bemutatják a lap örmény tematikus számát. Résztvevők: Vida Gábor szerkesztő (Marosvásárhely), Káli Kinga vendégszerkesztő (Budapest), valamint néhány szerző, fordító.
19,30 óra Erdélyi örmény konyha, fűszerezve – könyvbemutató. Szerkesztette: dr. Issekutz Sarolta, társszerkesztő: Incz.e Fejér Anikó
„Az örmény népet a szörnyű megpróbáltatások sohasem törték meg. Nem vették el életkedvét, nem fosztották meg élni akarásától, örömkultuszától, amelynek eredeti szakácsművészete is nagyon fontos eleme, összetevője. íme a bizonyság: a hazai történelmi örmény ség, az erdélyi örmények immár közel 800 éve vesztették el az őshazát, űzték el őseiket az „ezeregytomyű” Aniból, de büszke örmény származására, ápolja gyökereit, hagyományait, köztük az örmény szakácsművészetet.
Az örmény nyelvet már több száz éve elvesztették, de őrzik az örmény konyha erdélyi örmény nyelvjárású neveit, ízeit, különösen ünnepeken, búcsúkon. Példa erre az évről évre megrendezett szamosújvári Világosító Szent Gergely napi búcsú (Pünkösd utáni 4. szombaton – szerk.), hol több száz örmény gyökerű zarándok élvezi együtt az erdélyi örmény konyha fejedelmét, az angadzsabur levest.
A könyv bemutatja az erdélyi örmények kultúrtörténetét, mára már kihalt erdélyi örmény nyelvjárását, hagyományait, tárgyi emlékeit, valamint önálló egységben az örmény konyha remekeit, a recepteket.”
 

Partnereink és támogatóink

 

KONTAKT
Erdélyi Örmény Kulturális Egyesület
Iroda: 1015 Budapest, Donáti u. 7/a
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 70.
Telefon / Fax: 36/1/201-1011
magyar.ormeny@t-online.hu

Amennyiben kérdése lenne az itt olvasott tartalmakkal kapcsolatban, vagy információi vannak örmény vonatkozású történelmi vagy kulturális tényekről, kérjük írjon nekünk e-mailben a magyar.ormeny@t-online.hu címre. Köszönjük!

Copyright @ Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület 2018 Minden jog védve!