Szongott Kristóf: Szamosújvár Szabad Királyi Város Monográfiája 1700-1900, 2. Kötet, Önálló részletek

Szerző / szerkesztő: Szongott Kristóf
Megjelenés: Eredeti kiadás: Szamosújvár, Todorán Endre „AURORA” könyvnyomdája, 1901
Kiegészítő információk: Hasonmás kiad. 1997. (435 p.)
ISBN / ISSN:
Letölthető anyagok: MOT_B002_DSZ_SzamosujvarMonografia2Kicsi

1. Czikkely

A piaczi templom körül épült boltok.

1. Fejezet. Az első bolt.

A piaczon, a templom körül az első bolt 1722-ben épült. „Tekintetes Alexa úr, helyet kér a tekintetes tanács­tól, hogy azon boltot építsen a templom átjárója mellett és ígéri, hogy azért a helyért évenként egy arany-díjt fizet a templomnak. A tekintetes tanács – az összes polgárság tudtával megadta az engedélyt. Ez az Ígéret maradjon meg állandóan  A ki szavát meg nem tartja, fizessen tiz arany büntetést.” (L. Örm. prot. I. köt. 1722. ápr. 13. 176 lap).

A templom jobb oldalán levő első boltot, mely most Novak Károly tulajdonát képezi, „ághácshá Kirkor” (Gergely úr) építtette.

Az „Örmény protocollum“-ban ezt olvasom: „1728. jún 5. Ugv találtuk (jónak) és úgy határoztuk, hogy e város színén (piaczán) a templom körül bolthelyeket adunk olyanoknak, kiket a város erre érdemeseknek talál. Az, kinek bolthelyet ad a város, adjon azért húsz veres (sárga) aranyot; használja azt és egyebet ne adjon (a városnak). Azok, kik eddig már építettek itt boltokat, szintén tartoz­nak egyenként ennyit letenni’¹.

2. Fejezet. A többi bolt. A csarnokok.
3. tavaszán épül a második bolt. A város 14 ‘/.₂ sing földet ad el a második bolttulajdonosnak, 40 aranyért (á arany 5 frt, tehát 200 írtért). Ez a bolt balról érintkezett „Gergely ur“ boltjának falával, hátul pedig a czinteremben a „régi templom falára támaszkodott” a mostani régi templom fala [eresze] alá jöjjön. Ez a templom, mit később lerontottak, volt hírneves Verzereskul püspökünk temploma); a külső (piacz felöl levő) fal pedig Gergely úrnak mostani (most említett) boltja ereszének csepegéseig” nyúljon

A harmadik bolthelyért ugyanazon évben ad Násztur Gergely 30 aranyat; a negyedik bolthelyet megveszi Miklós Kristóf fia 20 és az ötödiket Násztur Miklós 16 aranyért. (Örm. prot. II. köt. 582 1. 1741 év).

De valamint ezeknek a boltoknak, úgy a nehány évvel később épült és a felsö-középutczára néző, továbbá a nagy-templom bal-oldalán levő – piaczra, meg a felsö- vizutcza felé forduló boltoknak nem volt kiugrása És, hogy a templom körül levő összes boltok előtt – az épités éveiben – nem volt kiugrás (= csarnok, nem voltak lábak), arról az itt közlött idézet ezen két szava: a „külső fal” (tuszi bádé) tanúskodik. Ha lett volna elöl, a boltok előtt kiugrás (csarnok), akkor a város az eladási okiratban nem „külső fal“-ról beszélne, hanem azt mondaná: a második, harmadik .bolt „lábai” be a piacz felé (vagy utcza felé) addig nyúlnak, mint az első bolt „lábai.”

A város tehát csak bolthelyeket, melyek csak a külső falig terjednek, – árult; de nem árult a boltok előtt csarnokoknak való helyeket is. Bebizonyított állításomat igazolja a város felosztása is. Ugyanis a boltok előtt levő tért is (hova később jogtalanul „lábakat” állítottak a tulajdonosok) nem adta el a város; mert tudta, hogy – ha eladja – a bolttulajdonosok idővel boltjaik külső falával kijöhetnek (a mint napjainkban ki is jöttek) és így elzárnák a kilátást a „Salamon“-utczába és a Kishíd-utczába vezető sikátorokba; a Felsö-középutcza és a Felső-vizű utcza pedig veszítene szabályosságából. Es ezt világot látott, apáinkról, kik fényes jelét adták annak, hogy bírnak szépészeti érzékkel, – feltennünk sem szabad.