Szongott Kristóf: Szamosújvár szabad királyi város monográfiája 4. kötet: 1700-1900, A magyarországi örmények ethnographiája
Szongott Kristóf armenológus, középiskolai tanár a város teljes levéltár és más kútforrások felhasználásával megírta Szamosujvár szab. kir. város. MONOGRÁFIÁJÁ-t, négy kötetben, amelynek negyedik kötete a város apróbb-nagyobb önálló történeteivel, közmondásaival, dalaival, népköltészetével, stb. foglalkozik.
bővebbenSzemelvények a magyarörmény múltból, családi archívumok alapján – 1998
Az Egyesület kiállításán a Velünk élő kultúrák: Örmények című kiállítás folytatásaként mutatta be az azóta eltelt két évben feltárt új dokumentumokat és családi emlékeket.
bővebbenSzongott Kristóf (1843-1907)
Szongott Kristóf ízlelte a bölcsek tudományát, átérezte a nagyok igazságát s imádkozott a jókkal együtt. így az ö élete logikusan folyt le.
Budapest, 1907. febr. 21.
Dr. Gopcsa László
Szongott Kristóf: A Magyarok eredete és őslaka
Szongott Kristóf könyve a 21. század távlatából visszatekintve, mindenképp kiemelkedő forrásértékkel bír: az olvasó betekintést nyerhet a magyar történettudomány, s így a magyar őstörténet-kutatást foglalkoztató vitákra a 19-20. század fordulóján.
bővebbenTorma Zsófia
Az első magyar régésznő, aki a magyar nép eredetét kutatta. Neki köszönhetjük Tordos őstelepének feltárását. Rávilágított az ősi székely-magyar rovásírás jegyeire, melyek feltételezése szerint azt mutatják, hogy a magyarok sokkal korábban a Kárpát-medencében élhettek, mint gondolták.
bővebbenTutsek Anna (1865-1944)
Írói pályáját novelláskötetekkel kezdte, később az ifjúsági irodalom művelésére tért át. Különösen a női olvasóközönség polgári rétegeiben voltak olvasottak erkölcsjavító célzattal írt konzervatív szemléletű írásai.
bővebbenTutsek Anna: Az én utam
Tutsek Anna írónő (Cilike regények, Katóka szakácskönyve) önéletrajzi kötete.
bővebbenVákár Tibor (1908. május 14.-2002. július 8.)
Építészeti munkái mellett a Magyar Nemzet számára készített illusztrációkat. Kiállításai a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, a Fővárosi Képtárban, Münchenben és Párizsban voltak. Nevéhez fűződik a budapesti Sikló alsó állomása melletti – Lotz Károly alkotta – egyesített magyar címer megmentése 1950-ben.
bővebbenVákár Tibor: ARARÁT szimfónia – Galéria
Vákár Tibor az örmény történelem nagy eseményeit, sorsfordulóit fogalmazta meg csodálatos grafikáival, bemutatva az örmény nép történelmi, gazdasági, művészeti és tudományos nagyságát is.
bővebbenVákár Zsanett: A 19. századi örmény kultúra az Armenia folyóiratban
A mű az erdélyi Armenia folyóirat első két évadát alapul véve elemzi, hogy a folyóirat milyen tartalmi egységekbe rendezve ápolta az erdélyi magyar-örmény kultúrát.
bővebbenTudástár
Válassza ki, hogy milyen típusú műveket szeretne megtekinteni. Amennyiben egy bizonyos téma érdekli, kérjük használja a fenti kulcsszavas keresőt, vagy a Téma szerinti keresést.

KONTAKT
Erdélyi Örmény Kulturális Egyesület
Iroda: 1015 Budapest, Donáti u. 7/a
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 70.
Telefon / Fax: 36/1/201-1011
magyar.ormeny@t-online.hu
Amennyiben kérdése lenne az itt olvasott tartalmakkal kapcsolatban, vagy információi vannak örmény vonatkozású történelmi vagy kulturális tényekről, kérjük írjon nekünk e-mailben a magyar.ormeny@t-online.hu címre. Köszönjük!







