Nagy Kornél: Az erdélyi örmények hitvallása 1692-ből

Szerző / szerkesztő: Nagy Kornél
Megjelenés: Történelmi Szemle, 2011/2
Kiegészítő információk: évnegyedes folyóirat
ISBN / ISSN: ISSN 0040-9634 (Nyomtatott), ISSN 2732-2408 (Online)

Jelen tanulmányban az örmény vallási unió történetének egy olyan alapvető forrását kívánjuk közzétenni, valamint keletkezésének hátterét bemutatni, mely a fennmaradását ugyancsak a jezsuita történetíró és forrásgyűjtő iskola tevékenységének köszönheti. A jezsuita páterek elsősorban külföldi mintákat követve kezdték el Magyarország és Erdély történetére vonatkozó dokumentumok rendszeres egybegyűjtését, valamint a nagyobb volumenű történeti munkák összeállítását. Ezeket a nagy horderejű vállalkozásokat részben az úgynevezett rekatolizációs megfontolások, részben a történetírás fellendítésének célkitűzései is motiválták.

…

1692. június 15-én egyrészt Oxendio Virziresco püspök, másrészt az örmény unitus papok, név szerint Yovhannÿs Naxšun és Andrea Alacz a kolozsvári országgyűlés által Besztercére küldve megmutatták a harmadszor kiadott dekrétumot, mely Kolozsvárt kelt 1692. június 1-jén az erdélyi örmények ügyét illetően.

…

Lényegében tehát a most kiadásra kerülő 1692. évi irat mondanivalójával ellentétben az erdélyi örmények egy jelentős csoportja (mondhatni többsége) ekkor még mindig örmény apostoli és nem pedig unitus felekezetű volt. Sokan közülük pontosan Oxendio erőltetett latinizációja miatt tagadták meg unitus hitüket. Így az örmény unitus püspöknek és segítőinek még évekig kellett nagy nehézségek között munkálkodniuk azon, hogy az erdélyi örmények ténylegesen és visszafordíthatatlanul unitusokká avagy katolikusokká váljanak.

A teljes kötet letölthető innen: https://tti.abtk.hu/kiadvanyok/folyoiratok/tortenelmi-szemle/124-kiadvanyok/folyoiratok/tortenelmi-szemle-arhiv/319-tsz2011-2

A szerzőről:

Nagy Kornél a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának a történelem szakán diplomázott. Majd a budapesti Közép-Európa Egyetem középkortudományok szakán szerzett angol nyelvű diplomát. Mindeközben vendéghallgatóként, a nemzetközi hírű armenista Schütz Ödön (1916−1999) professzor armenisztikai kurzusait hallgatta az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Még egyetemi tanulmányai során 1995−1999 között Calouste Gulbenkian Alapítvány jóvoltából örmény nyelvi stúdiumokat hallgatott a velencei Ca’ Foscari Egyetemen Levon Boghos Zekiyan mechitarista szerzetes-professzor (most Isztambul örménykatolikus érseke) vezetése alatt. Egyetemi diplomáinak a megszerzését követően az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskoláján szerzett doktori (PhD.) fokozatot. Értekezését Az erdélyi örmények katolizációja (1685−1715) címmel írta. A disszertáció kibővített és átdolgozott változata 2012-ben jelent meg hasonló címmel könyv formájában, az MTA Bölcsészettudományi Központ gondozásának köszönhetően. Ennek a monográfiának a jelentősen kibővített angol nyelvű változata pedig 2021-ben látott napvilágot The Church-Union of the Armenians in Transylvania címmel Göttingenben a Brill kiadó gondozásában. 2018-ban Monok István professzorral együtt angol nyelven kiadta a csíkszépvízi örménykatolikus plébánia könyvárának a katalógusát. 2019-ben ugyancsak könyv formájában kiadta a magyar őstörténet legfontosabb óörmény nyelvű forrásának, a Movsēs Dasxuranc’inak tulajdonított kaukázusi Albánia történetének a magyar nyelvű fordítását. 2020-ban a nyíregyházi Szent Atanáz Hittudományi Főiskola gondozásában monográfiát jelentetett meg a lengyelországi örmény egyházi unióról Lembergben kezdődött… Az örménykatolikus egyház születése címmel. 2022-ben az ELKH és a Libri Könyvkiadó együttes gondozásában jelent meg ismeretterjesztő kismonográfiája az erdélyi örmény közösség történetéről Az Ararát hegyéről a Hargitára. Örmények Erdélyben a 17−18. században címmel. Jelenleg akadémiai (nagy) doktori disszertációját írja Az erdélyi örménykatolikus egyház és az Apostoli Szentszék a 18. században munkacímmel.