Czárán Gyula (1847. augusztus 23. – 1906. január 6.)
Czárán Gyula, vagy Seprősi Czárán Gyula (Seprős, 1847. augusztus 23. – Menyháza, 1906. január 6.) az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt, akit „a magyar turizmus atyja” néven is emlegetnek.
Hollósy Simon (1857. febr. 2. – 1918. máj. 8.)
A magyar festészet ikonikus alakja, a nagybányai művésztelep alapítója, aki predesztinált vezérségével, alapját rakta le a modernizmus térhódításának. Bonyolult lelki alkatát a racionalitás eszközeivel megközelíteni máig is nehéz, annyira összemosódik benne ösztönössége és az ifjúságra, a növendékeire gyakorolt mágikus hatása.
Szongott Kristóf (1843-1907)
Szongott Kristóf ízlelte a bölcsek tudományát, átérezte a nagyok igazságát s imádkozott a jókkal együtt. így az ö élete logikusan folyt le.
Budapest, 1907. febr. 21.
Dr. Gopcsa László
Avedik Lukács: Szabad királyi Erzsébetváros monográfiája (Szerkesztette, utóhang: Issekutz Sarolta)
“Kristály forrásból, tiszta lelki örömmel kezdtem munkámhoz s érzem, hogy hálás feladatot teljesítettem, mert szép múltja van a régi Ebesfalva és a mostani Erzsébetvárosnak.” (Avedik Lukács, főesperes, erzsébetvárosi plébános)
Örménymagyarok, akik hatottak, alkottak, gyarapítottak, hogy a haza fényre derüljön, s kincses legyen, Konferencia, Kolozsvár-Szamosújvár, 2001. szeptember 14-16. (Szerkesztette: Issekutz Sarolta)
A IV. jubileumi konferencia, amely Kolozsvárott és Szamosújvárott zajlott dús programjaival sok-sok érdeklődőt vonzott Erdély különböző vidékeiről, Magyarország különböző tájairól a rendezvények helyszíneire.
